1/6

Szakmai tanulmányok:

– Hagyományok Háza: Magyar népmese-hagyományos mesemondás (2009),
– HH: Magyar népi énektanfolyam (2009)

– Bajzáth Mária- Mesepedagógia Aranyfonal (2014), – Kert- és tájépítészet 

– Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákák

Kinek mesél:

Felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt szívesen mesélek. A gyerekközönséget korosztálytól és mesétől függően közös játékkal, mondókákkal és énekkel is bevonom a mesék világába.

Hol mesél:

Budapest és környéke, Dél-Magyarország, Vajdaság

Kapcsolódó tevékenység:

népi ének, népi játék

SZABÓ ÁGNES

mesemondó

A Ludasi-tó partján találkoztam először hagyományos mesemondókkal és még egy olyan asszonnyal is, akiről azt suttogták, hogy boszorkány. Nagyszüleimtől az ízes tájszólás kaptam tarisznyámba. A Csáth Géza Műszészet Baráti körben szereztem vers- és prózamondó illetve színpadi tapasztalatot, majd a HH Magyar népmese-hagyományos mesemondás tanfolyama igazított az utamra , a mesékbe való újramerítkezéshez és az élőszavas mesemondás fontosságának felismeréséhez. Az élőszavas mesemondás minden alkalommal kihívás és kaland számomra. Mindég kíváncsian várom, hogy egy-egy mesemondó helyszín és közönség mivel tudja támogatni a mesemondást. Óvodás és kisiskolás hallgatóság  körében szívesen használom a mesedramatizálás néhány elemét.  Szívemhez közel állnak a népdalok. A dalok alkalmanként elválasztanak vagy összekötnek meséket, mesés alkalmakat. Tájépítészként sokat jártam Erdély vidékét is, ami életem egy nagyon meghatározó élménye. Távolabb az otthonomtól, vidékeken járva örömmel hallgatom és figyelem a táj- és a növényvilág történeteit, ezeket a történeteket a mese fonalába néha tettenérhető. Csepelen a Tamariska házban kezdeményeztem mesemondó kört, amely sajnos helyhiány miatt szünetel. Legfontosabb küldetésem, hogy a mesék és a mesélés örömét átadjam, hogy az élőszóban megélt mese kinyalhasson a hallgatóság szívében és ebben én segítő lehessek.