1962-ben születtem Kecskeméten vallásos családban. Édesapám földműves volt, villanyáram nélküli tanyavilágban nevelkedtem és éltem a családunkkal Ballószög és Kerekegyháza környékén, amíg férjhez nem mentem. Klebelsberg iskola (népiskola) összevont osztályba jártam 5. osztályos koromig. Édesapám néhányszor mesélt arról az időszakról, amikor Jézus Krisztus a Földön járt. Én akkor azt hittem minden valóságos és igaz, ott történt a mi dűlőnkben és áhítattal hallgattam a csodás történeteket. A gyermekeim születésekor kerültem közel a mesékhez. Később a Szórakaténusz Játékmúzeumba mentem dolgozni, ahonnan egyenes út vezetett vissza a gyökereimhez. A sok program megpecsételte a további életemet, mely magába foglalta a népzene, néptánc, bábszínház és a népmese mellett a hagyományos mesterségeket, valamint a játszóházakat is. Ott, abban a közegben értettem meg a múltat. Hosszú éveken keresztül különböző képesítéseket szereztem (szövő szakoktató, népi játszóházvezető). Évtizedekig kézművesfoglalkozásokat, táborokat vezettem, gyűjtőutakon jártam határon innen és túl. A „Magyar népmese-hagyományos mesemondás” képzésen kaptam kedvet ahhoz, hogy meséljek felnőtteknek is. Csatlakoztam

a Meseszó Egyesület mentorprogramjához és Németh Richárd mentorom segített megtalálni az utam at és bátorított, hogy a saját tájnyelvemet használva meséljek. Ahol a madár se jár mesekörön az elmúlt egy évben minden alkalommal így meséltem. A tájnyelv, a paraszti

kultúra és az ahhoz kapcsolódó megélt események, hagyományok, szokások könnyebbé teszik, hogy a magam képére formáljam a meséket. Szeretném továbbadni a magyar népmese szeretetét kicsiknek és felnőtteknek egyaránt.

Jelenleg egy készségfejlesztő iskolában dolgozom, ahol autizmussal élőket és értelmileg akadályozott fiatalokat tanítok. Mesélek a tanítványaimnak, iskolai programokon, és egy szeretetotthon lakóinak, alkalmanként különböző rendezvényeken.