1962 január huszadikán születtem Budapesten. Életem javarészét egy sváb nemzetiségű településen, Budaörsön éltem le. Ott jártam általános iskolába és gimnáziumba is. Meséimben gyakran megjelennek a sváb asszonyok, sváb közösségek hagyományai, melyeket gyermekkoromban volt szerencsém megfigyelni. Érettségi után néhány évig képesítés nélküli nevelőként dolgoztam, itt kerültem először kapcsolatba a meséléssel. Fontos tapasztalás volt számomra, hogy a gyerekeknek mennyivel nagyobb élményt adott, ha könyv helyett élőszóval meséltem. Katonaidőm leteltével a vízügyben kezdtem el tevékenykedni, és főállásban azóta is a víz a megélhetésem. Bár a munkám nem köthető szorosan a meséléshez, újra és újra előadódnak olyan szituációk a mindennapjaimban, melyek megerősítenek abban, hogy a mesének a legkülönbözőbb helyzetekben is helye van a mai világban.
2003-ban elvégeztem a Hagyományok Háza Népi játszóház foglalkozás vezető tanfolyamát, majd 2019-ben a Magyar népmese - hagyományos mesemondás képzést. Ugyancsak 2019-ben a Hencidától Boncidáig népmesemondó verseny első fordulójában arany, második fordulójában ezüst minősítést kaptam.  A képzés elvégzése óta rendszeresen mesélek fesztiválokon, iskolákban, óvodákban és a Meseszó Egyesület különböző megmozdulásain. 2015-ben csatlakoztam az Iharos Népművészeti Egyesülethez. Az Egyesület rendezvényein gyakran tartok kézműves foglalkozásokat, melyek közben mesével szórakoztatom a barkácsoló fiatalokat. 2020 óta vagyok a Meseszó Egyesület aktív tagja.