Beszámoló az Erasmus+ program keretében megvalósult „Voices of Resilience”(A reziliencia hangjai) című képzésről

Bumberák Maja

2025. április 7.-11.ig egy 5 napos angol nyelvű képzésen vettem részt, a Stichting Storytelling Center szervezésében, Arjen Barel storyteller és storytelling coach vezetésével, a hollandiai Zutphen városában. Ez a szakmai program egy nemzetközi projekt keretében valósult meg, és célja, hogy a személyes történetmesélés technikáját, módszertanát megismertesse a résztvevőkkel: hogyan segíthet a személyes történetmesélés, a történeteink felelevenítése, újramesélése, újrakeretezése mentális egészségünk javítása, és egy teljesebb, boldogabb, önazonosabb élet kialakítása érdekében. A témán belül az arab kulturális háttérrel rendelkező menekültekkel való munka, és a storytelling módszerének ebbe a munkába való beépítése állt a középpontban.

Én egy úgynevezett „job shadowing” program keretében szakmai megfigyelőként vettem részt az öt napos programon. A mesemondást sokféle helyszínen és helyzetben gyakorlom. Számomra nagyon fontos az alkalmazott mesemondás, ahol pl. önismereti csoportfolyamat keretében hangzik el az élő szóval átadott történet, és tovább dolgozunk vele a csoportban. Mivel korábban dolgoztam már nehéz sorsú, hátrányos helyzetű emberekkel, szerettem volna elmélyíteni ezt a tudást, és a személyes történetmesélés módszertanának elméleti hátterét megismerni, valamint gyakorlati ötleteket is hazahozni a tarisznyámban.

A képzés minderre kiváló ehetőséget adott, az elvárásaimnak megfelelt. A műhely első négy napjában egyrészt bevezetést kaptunk az elméleti anyagba – (pl. A Hős útja; A lebilincselő történetmesélés három alappillére; Share to Connect módszer; Michael White narratív terápiás módszere; Életfa (Tree of Life) módszer; a történetmesélés elméletének három szintje – univerzális, személes, érzelmi), és ezzel párhuzamosan sokféle gyakorlatot kipróbáltunk. A gyakorlatok egy része bemelegítő, közösségépítő játék volt, másik részük az emlékek, történetek felidézését segítette, voltak olyanok is, amik a kreativitás, a képzelet szabad szárnyalását támogatták, megint más gyakorlatokban azt tanultuk, hogyan alkossunk egy felidézett emlékből mesélhető, mások számára is élvezetes, átélhető, érzelmileg megmozgató történetet.

Utolsó napon a helyi menekülttáborból érkező önkéntes menekültek számára tartottunk programokat, ahol kipróbáltuk és alkalmaztuk a tanultakat.

A képzést érdekessé tette és mélyítette, hogy a résztvevők menekültekkel foglalkozó szakemberek voltak, és eközben mindegyikük maga is menekült valamilyen országból, vagy politikai vagy személyes nehézségek, traumák miatt. A kulturális sokféleség sok érdekes megoldandó helyzetet hozott, és számomra nagyon nagy tanulási lehetőséget nyújtott.

Egy storytelling képzés nem lenne teljes olyan gyakorlatok nélkül, ahol a meghallgatást, a másikra figyelést gyakoroljuk. Erre is volt példa. Egy nagyon érdekes „vak játékot” játszottunk párban, ahol az egyik fél instruálta a másikat, hogyan építsen legóból valamit. Nagyon tanulságos volt, és megmutatta, milyen sérülékeny tud lenni a kommunikációnk, és hogy milyen erős egymásra figyelés szükséges ahhoz, hogy ne értsük félre egymást.

Összeségében egy nagyon hasznos képzésben vettem részt, amit mesemondóként, művészetterapeutaként, felnőttképzést szervezőként nagyon jól tudom kamatoztatni, és alkalmazni hátrányos helyzetű csoportok támogatásában is.

Ezen felül kaptunk ötleteket szakmai anyagok olvasásához, sőt mindegyikünk kapott egy példányt Arjen Barel. The world is Storytelling című könyvéből, amely nagyon hasznos szakmai anyag.

A mobilitás a „Mesékkel és történetekkel a közösségért” c. pályázat a felnőtt tanulási szektor

nyertes pályázatai közé tartozik (KA122-ADU - Rövid futamidejű mobilitási projektek a

felnőtt tanulási szektorban), és az Európai Unió támogatásával jött létre.